motivációs film starforex
 

Mi mozgatja a devizapiacokat?


Export és import

Minél magasabbak az árak és a termelési költségek egy országon belül, annál jobban megnő az import az exporthoz képest. Ezáltal a magas belföldi és alacsony külföldi árak felértékelik a határón túli devizákat. A XX század 20-es éveiben ezt a „vásárlóerő tényezőt” tartották a legfontosabbnak. A fenti koncepció alapján az országok közötti átváltási árfolyam egyenes arányban van a belföldi, illetve külföldi árarányokkal.
Minél nagyobb az ország igénye a külföldi árucikkekkel és szolgáltatásokkal szemben, annál magasabb árat kénytelen elfogadni a külföldi fizetőeszközért. A nemzeti jövedelem növekedése előidézheti az import áruk keresletét. Ez okozza az aktuális deviza csökkenését. Másrészt a magas külföldi nemzeti jövedelem olcsóbbá teszi a szóban forgó ország devizáját. Mindez összefügg az import hajlandósággal. A nemzeti jövedelem növekedése közel azonos mértékben idézi elő a külföldi árucikkek behozatalát, ezáltal serkenti a hazai fogyasztást.

Tőkemozgás

A befektetők a külföldi adósság kötelezettségek, kötvények, részvények, bankbetétek vagy készpénz igényükkel idézik elő a devizaárak emelkedését. Ez a nemzeti deviza felértékelődéséhez vezet, meghatározza a tőke szabad áramlását és szorosan összefügg a devizaspekulációval. Jelen esetben, ha csupán áruforgalomról valamint folyó ügyletekről lévén szó, az árfolyam ingadozás lassú és jelentéktelen lenne. Azonban, amikor az euró árfolyama esik /1,04-0,97 dollár/ a piaci szereplők, további eséstől tartva, igyekeznek megszabadulni az eurótól. Az eladási hullám és a kereslet csökkenése további eséseket generál.
Ezért már kisebb árfolyam ingadozások is gyakran spontán beindítják a folyamatot közelgő problémák, politikai irányváltások, illetve árfolyam ingadozások következtében. Ilyenkor működésbe lép a "tőkemenekülés", aminek egyenes következménye a nagyszabású és hirtelen árfolyammozgás.
Ezen alapul a devizakereskedelem.

Hírek és előrejelzések

A hírek és előrejelzések közé az alábbi eseményeket sorolhatnánk: gazdasági mutatók megjelenítése, kamatlábváltozások, gazdasági helyzet előrevetítése és egyéb történések, melyek jelentős befolyással bírnak a devizapiacon.
Az események várakozása és a megjelenítése erős árfolyammozgásokat generálhatnak. Nehéz megjósolni, hogy mi van nagyobb hatással a piacokra, maga az esemény vagy a várakozás, de azt nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a jelentős adatok és előrejelzések tartós ingadozásokhoz vezethetnek.
Az adott mutatók megjelenési időpontja előre köztudott. Vannak úgynevezett gazdasági naptárak egyes államok legfontosabb eseményeivel. Ezekre a piac készül. Várakozások és előrejelzések értékelése alapján meg lehet jósolni bizonyos mozgásokat, melyek éles árfolyam ingadozásokat generálhatnak. A piaci szereplők elemzésének függvényében az árfolyamok felfelé vagy lefelé mozoghatnak. Ez megerősítheti a meglévő trendet, korrekcióhoz vezethet vagy akár egy új trend kialakulásához. Az eredmény több tényezőtől is függ: piaci helyzettől, gazdasági feltételektől, az előzetes elvárásoktól és végül, de nem utolsó sorban, az adott mutatók elemzésétől.
Például, miután egy sor érték növelő indikátor: GDP, NFP, CPI, PPI jelenik meg a piacon, akkor szóba kerül egy esetleges USA kamatlábemelés. Még ha ez a változás hónapon belül történik is meg, a piaci szereplők már aktívan elkezdik felvásárolni a dollárt más devizákkal szemben. Így kezdődik az USA dollár folyamatos erősítése. A jelentések publikálása után megkezdődhet a korrekció.
Bizonyos adatok vagy bármilyen piacokat befolyásoló tényezők alapján olyan közmondások jelennek meg, mint "eladni jó hírek hallatán " (sell good news) avagy "venni a pletykákon, adni a tényeken" (buy on rumor, sell on fact). Jelen közmondások azokra a helyzetekre alkalmazhatóak, mikor a piac bizonyos események bekövetkeztét várja.
Még a hír megjelenítése előtt a piac elindul valamelyik irányban (a jövőbeni eseményekkel szemben), vagy is a piac "megalapozódik." Ezért gyakran még az adatok nyilvánosságra hozatala előtt, ha az információ a várakozásoknak megfelelő, az árfolyam mozgása ellenkező irányt vesz fel. Ez annak tudható be, hogy a pozíciók megfelelő módón lettek megnyitva és a hír megjelenése után bekövetkezet az úgy nevezet profitrealizálás, mivel a piac már beárazódót.  

Alapok tevékenysége

A hosszú távú trendek kialakulásában az első helyet a pénzügyi alapok foglalják el (fedezeti, befektetési, biztosítási, nyugdíj). Egyik fő befektetési tevékenységűk – deviza kereskedelem. Hatalmas erőforrásoknak köszönhetően hosszú távon képesek egy bizonyos irányba mozgatni az árfolyamokat. Az alapkezelők igazi profik szakmájukon belül.
Hosszú, közép-és rövid távú pozíciókat nyitnak működési elveiknek megfelelően. Alapkezelők pénzügyi döntéseiket komoly elemzések alapján hoznak: fundamentális, technikai, pszichológiai. A feldolgozott információkból kiindulva előre jelzik bizonyos események bekövetkeztét azzal a céllal, hogy még idő előtt megfelelő irányba vegyék fel pozícióikat.
Menedzserek összképben látják a világ devizapiacait és rendelkezésükre álló eszközök segítségével megtörténik a kereskedési irány kiválasztása. Természetesen egyetlen elemzés sem tökéletes. Azonban a feldolgozott kereskedelmi rendszereknek és komoly pénzmennyiségek meglétének köszönhetően az alapok képesek elindítani, megerősíteni és korrigálni az erősebb trendeket.

Exportőrök és importőrök

Exportőrök és importőrök a devizapiac felhasználói. Az exportőrök a külföldi deviza eladásában, míg az importőrök a vételében érdekeltek. Az export-import műveletekkel foglalkozó vállalatok olyan szakosztályokkal rendelkeznek, melyek többé-kevésbé nyereségesen tudják adni-venni a megfelelő pénzeszközöket.
Az export- és importőrök jelentős befolyása figyelhető meg a japán jen-dollár piacán. Ha a piac nem rendelkezik erős tendenciákkal, az exportőrök nem hagyják erősödni az importőrök pedig gyengülni az árakat. Így azok képesek bizonyos kereskedelmi határokon belül tartózkodni ("range trading"). Időről időre a piac beárazza a lehetséges támasz-ellenállás szinteket.
Kereskedési szempontból az export- és importőrök részére egyformán fontosak a fedezeti devizakockázatok. A jövőbeli trenddel szembeni pozíciónyitás minimalizálja az ilyen típusú tendenciákat. Az exportőrök és importőrök ráhatása a piacokra rövidtávú és nem befolyásolja a globális trendek kialakulását, mivel a kereskedelmi mennyiségek száma elhanyagolandó a devizapiaci műveletekhez képest. Leggyakrabban korrekciós szinteken végzik tevékenységűket, mivel ezeknél a szinteknél megéri nyereséggel venni-adni a devizákat.

Politikusok nyilatkozatai

Azok a nyilatkozatok, amelyek befolyásolhatják az árfolyammozgásokat, különböző beszámolókon, csúcstalálkozókon, rendezvényeken, sajtótájékoztatókon hangzanak el. A hírügynökségek újságírói (Reuters, Bloomberg, stb.) szorosan figyelemmel kísérik az eseményeket és az úgynevezett "forró vonalak" meg „friss hírek" rovatában jelenítik meg.
E nyilatkozatok piacbefolyásoló hatásai gazdasági mutatók erejével mérhető fel.
A megjelenítési időpontok leggyakrabban köztudottak. Ezekre az eseményekre a piac készül, hogy röviddel a publikálásuk előtt értelmezhesse. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor ez váratlanul éri a piacokat és kiszámíthatatlan erős árfolyammozgásokat generálhat. Például, miután a német pénzügyminiszter, Oskar Lafontaine (Oskar Lafontaine), bejelentette lemondását, egyes európai devizák, euró az amerikai dollárhoz képest, csaknem 400 pontot emelkedett mindössze két óra leforgásával.
Egyes nyilatkozatok önmagukban is hosszú távú következményekkel járhatnak (kamatváltozás, állami költségvetés elfogadása), ezáltal stabil trendekké alakulhatnak. Példának okáért, évente kétszer (télen és nyáron) a piacok szoros figyelemmel kísérik Federal Reserve elnöki beszédét, melyet két Kongresszusi banki bizottság előtt tart. A piaci szereplők legalább enyhe célzást keresnek az Egyesült Államok várható kamatláb irányairól. Az elemzők értelmezésétől függ az USA dollár trendszerű iránya.
A politikai vezetők kijelentései elég komoly hatással vannak a devizaárfolyamok alakulására. Mikor az árfolyam egy bizonyos kritikus szintet ér el és ez kedvezőtlenül hat az adott ország devizájára, beszédeikben célzást tesznek az intervenció bevezetésére. Mivel ezek az emberek tekintéllyel és hatósági mandátummal bírnak, közvetlen ráhatásuk van a piaci eseményekre. Általában ez egy egyirányú hosszú távú trend következménye. Éppen ezért az ilyen nyilatkozatok után a kereskedők jobban teszik, ha „nem kísértik a sorsot” és elkezdik zárni meglévő pozícióikat. Ez viszont a trend korrekciójához vezethet. Persze, ha az árfolyam valóban kritikus szintre kerül, az állításokat banki beavatkozások is követhetik. Ez komoly hatást gyakorolhat ​​a piacokra, akár több száz pontos elmozdulást a beavatkozás irányába rövid időn belül, akár pár perc leforgásával. Intervenció okozta sokk óvatosságra inti a piaci szereplőket további pozíciók nyitásával kapcsolatosan a régi megszokott irányban. Ez viszont a deviza beszakadásához is vezethet.

Központi bankok tevékenysége

Devizapiaci befolyását az állam ​​központi bankokon keresztül gyakorolja. Viszont, ha a központi bank egyáltalán nem avatkozik be a devizapiaci műveletekbe vételi-eladási szándékkal, a helybéli fizető eszköz magára van utalva. Gyakorlatban ez igen ritkán fordulhat elő. Lebegő árfolyammal rendelkező országok időről-időre megpróbálják irányítani árfolyamaikat külföldi devizaügyleteken keresztül. A termelés fellendítése és a fogyasztás növekedése érdekében szükségesé válik az árfolyam kiigazítása. Léteznek közvetlen és közvetett szabályozások. Közvetett szabályozás számos pénzmennyiségen, infláción keresztül valósul meg. Ezek közé a diszkont politika és devizapiaci intervenciók is tartoznak.
Devizapiaci intervenciók jelentős pénzmennyiségek be- avagy kivonásával járnak. A jegybankok kereskedelmi bankokon keresztül jelennek meg a piacokon. Mivel milliárdos tételekről lévén szó, a devizapiaci intervenciók komoly árfolyammozgásokat idézhetnek elő. Például, 1998-ban a Japán Központi Bank (Bank of Japan) több devizapiaci intervenciót hajtott végre, melynek célja a jen erősítése volt a dollárral szemben. Eladásra került több milliárd dollár, ami a jen emelkedéséhezz vezetett. Különböző országok központi bankjai is hajthatnak végre közös devizapiaci beavatkozásokat. 1998-ban az egyik tranzakció során a jen-dollár piacán a Fed (Federal Reserve) is részt vett.
Ha olyan helyzet áll elő, amikor a gazdasági fejlődés bizonyos szakaszán szükségessé válik a nemzetközi deviza leértékelése, a kormány piacra dobja devizáját. Ez gyakran további bankjegykibocsátásokat eredményezhet. Ha viszont emelni szeretné devizaárfolyamát, a központi bank felvásárolja saját fizetőeszközét. Hasonló beszerzések a banknál lévő tartalékoknak köszönhetőek.